Szóval ott vagy, adatokkal dolgozol. Nézegeted az Excel-tábládat, vagy a pandas DataFrame-edet, és jön az érzés: „Na most ezt valahogy látni kéne.” De hogyan? Oszlopdiagram? Vonalgrafikon? Torta? (Remélhetőleg nem az utóbbi.)
Itt egy kis iránymutatás, hogy mikor melyik chartot vedd elő.
Oszlopdiagram (bar chart)
Ha különböző kategóriák eredményeit szeretnéd összehasonlítani…
Akkor egy olyan diagramra van szükséged, ahol minden kategória külön sávot kap, és a sáv hossza megmutatja, mekkora értéket képvisel.
Ez akkor hasznos, ha például azt szeretnéd látni, hogy különböző termékekből mennyi fogyott, vagy melyik bolt mennyit hozott a konyhára. Rögtön látod, ki a nyertes, ki a lemaradó. Ha sok a kategória, inkább fordítsd vízszintesre, hogy ne torlódjanak össze a feliratok.
Vonaldiagram (line chart)
Ha azt szeretnéd megmutatni, hogyan változik valami idővel…
Akkor egy olyan típusú grafikonra van szükséged, ahol az idő a vízszintes tengelyen fut, és az értékek egy vonal mentén követik egymást.
Ez az a fajta ábra, ahol a trendek jönnek elő: Emelkedik? Csökken? Váltakozik? Gondolj egy tőzsdei árfolyamra vagy a havi bevételeidre – itt van értelme ilyen vonalas megjelenítésnek. Egyszerű, jól értelmezhető.
Tortadiagram (pie chart)
Ha az érdekel, mekkora egy kategória aránya az egészhez képest…
Olyan megoldásra van szükséged, ahol egy egészet valamilyen módon szeletekre bontanak, és a szeletek mérete az arányokat tükrözi.
Ez az, amit sokan „tortadiagramként” ismernek, de óvatosan vele! Tényleg csak akkor használd, ha kevés (értsd: max. 3–5) kategóriát akarsz bemutatni. Ha túl sok a szelet, nem fogják érteni – és igazából te sem. Mindig déltől indul (12 óra), csökkenő sorrendben!
Hisztogram
Ha azt szeretnéd megtudni, milyen gyakran fordulnak elő bizonyos értékek…
Akkor érdemes egy olyan ábrát választani, ami az értékeket csoportokba (intervallumokba) rendezi, és megmutatja, melyik csoportban hány megfigyelés van.
Ez a megoldás akkor jön jól, ha például fizetési kategóriák eloszlását vizsgálod egy cégnél, vagy meg akarod nézni, hány diák ért el bizonyos pontszámokat. Az értékek nem egyenként jelennek meg, hanem sávokban – így gyorsan látod, hol a tömeg.
Területdiagram (area chart)
Ha érdekel a trend, de közben az is számít, mekkora a mennyiség…
Ilyenkor jó választás egy olyan típusú ábra, ahol a trendvonal alatt a terület ki van színezve. Ez nemcsak az irányt, de a „tömeget” is érzékelteti.
Ez főleg akkor jó, ha több kategóriát szeretnél egymásra halmozva megjeleníteni időben – például különféle termékcsoportok forgalmát havi bontásban.
Buborékdiagram (bubble chart)
Ha két szám közötti kapcsolatot szeretnél megmutatni…
Akkor olyan diagramot keress, ahol az egyes adatok egy-egy pontként jelennek meg egy síkon. A vízszintes és függőleges tengely egy-egy változót jelöl, és te azt nézed, hogyan szóródnak ezek a pontok.
Ez segít észrevenni, hogy van-e összefüggés két változó között – például a marketingköltség és a bevétel között. És ha még egy harmadik értéket is hozzá akarsz adni, akkor a pontok méretét is variálhatod – így már három dimenziód is lehet egyszerre.
Hőtérkép (heatmap)
Ha sok adatod van táblázatos formában, és gyorsan látni akarod, hol vannak a kiugró értékek…
Ebben az esetben a színekre épülő vizualizáció a nyerő, ahol a cellák színe mutatja, hogy alacsony vagy magas az adott érték.
Ez az ún. hőtérkép-szerű megoldás, amit például naptárnézetekhez vagy termékkategóriák összehasonlításához is lehet használni. Az erős színek azonnal vonzzák a szemet, így nem kell hosszasan böngészni a számokat.
Térképes vizualizációk
Ha a földrajzi elhelyezkedés is számít…
Akkor mindenképp térképes megjelenítést használj, ahol az adataid régiókhoz, országokhoz vagy városokhoz kapcsolódnak, és ezek vizuálisan is megjelennek.
Ez lehetőséget ad arra, hogy például megyénként vagy országonként összehasonlíts valamit – legyen az eladás, szavazati arány vagy éppen időjárási adat.
A vizualizáció nem művészet – hanem kommunikáció. Ne azt kérdezd, hogy „mi néz ki jól”, hanem azt: „Mi segíti legjobban a megértést?” A jó diagram olyan, mint egy jó poén: pont akkorát szól, amekkorát kell.